Nagyböjti lelkigyakorlatot tartottak Krisztus Király Szolgálóleányai

Nyitányként Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén az egri Minorita templomban közösen vettünk részt szentmisén.
A szokásostól eltérően, nem a Szent János-házban jöttünk össze, hanem a Szent Anna templom mellett lévő rendházban. A hely adta lehetőségekből adódóan részben önellátók voltunk. A reggelikről és a vacsorákról magunk gondoskodtunk. Így a közösen, egymásért végzett szolgálat nagyban hozzájárult a közösségi érzéseink, összetartozásunk megerősödéséhez.
Péntek este vacsora után Dr. Lengyel Gyula atya közösségünk lelki vezetője megtartotta az első elmélkedést, melynek témája Istenre való odahallgatás titka volt. Mottóját a 70. Zsoltár adta.
Van olyan titok, amit az ember meg tud fejteni, képes megismerni, de van olyan titok, amit az ember nem tud megérteni – ez a MISZTÉRIUM – el kell csendesedni. A Szentírásban végig nyomon követhető, amint az Úr szól az Emberhez. (Ádám, Sámuel, Jób, Saul…) Isten hangja, szava hozzám a BIBLIA.
Az elmélkedés után keresztúti ájtatosságot végeztünk, majd elmondtuk a zsolozsmát. Az esti silencium mindnyájunknak lehetőséget adott a csendes elmélkedésre, hogy ki-ki meghallhassa Isten szavát.
Szombat reggel szentmisén vettünk részt a Szent Anna templomban, majd reggeli után imádkoztuk el közösen a laudest.
A második elmélkedést a 23. Zsoltárral kezdtük, melynek témája: Istenre ráhangolt létező vagyok. Kérjük, hogy fellobogjon a vágy, hogy Istenhez tartozzunk. Ahogyan Karl Rahner mondta: Istenre oda-hallgató vagyok. Egyedül az ember képes hallani Isten szavát. Egyedül az ember képes hittel válaszolni erre.
Keresztény az: aki megértette a hit hívását, aki olyan lénynek ismeri el magát, akit Isten megszólított, teremtményi és bűnös volta ellenére. Isten azonban már nem üti homlokunkra a bűnösség bélyegét. Helyette a kereszt jelét teszi homlokunkra.

A Istenre utaltságunkat Szent Bernát imája így fejezi ki:

Nézz a kereszten függő Jézusra!
Feje lehajtva, hogy téged szólítson.
Szája nyitva, hogy téged csókoljon.
Kezei kitárva, hogy téged öleljen.
Szíve megnyitva, hogy téged befogadjon.
Teste kifeszítve, hogy magát neked ajándékozza.

A harmadik elmélkedést a 42. Zsoltár vezette be, mely az Élmények Isten jelenlétéről szólt. Ezt a Szentírás több alakjának istenélményén keresztül közelítettük meg.
Úgymint: Zakariás, Erzsébet, Pásztorok, Simeon, Anna, Szent József, Boldogságos Szűz Anya. Mindannyiuknak meglepetésben volt részük. Mindenkinek más-más a Mindenható istenképe. Megismerhettük a hűséges, a gondviselő, a megbízható, az emberkereső, a vezető istenképet.
Isten a történelem ura, az élők és az alázatosak Istene.
A negyedik elmélkedést az 50. Zsoltárral kezdtük. Témája: A bűnbocsánat szentségének titka, a bűnbocsánat mélységei. Lényeges, hogy a bűn gyökerét ne másokban lássuk. Legfontosabb a lelkiismeret vizsgálat.
Isten mindannyiunkat úgy óv, mint saját fiát, tudtunkra adja az áldozatunk értelmét. Egyetlen áldozat sem hiábavaló. Nagyon fontos az imaéletünk, ami nem magánügy. Másokat is meg kell tanítani imádkozni.
Ebéd után lehetőségünk volt csendes, egyéni elmélkedésre, néhány segítő kérdéssel, önmagunk megvizsgálására a hallottak fényében.
Este egy interaktív beszélgetésre került sor az Engedelmesség és én gondolat jegyében.
„Bár Isten Fia volt, engedelmességet tanult abból, amit elszenvedett.” (Zsid.5,8) Az engedelmesség hasonló az alázathoz, ami annyit jelent: az életemnek nem én vagyok a főszereplője.

Ezután a beszélgetés után szinte kézzel fogható volt köztünk a szeretet.
Vasárnap a Servita templomban vettünk részt a lelkigyakorlatot záró szentmisén, majd azt követően elimádkoztuk a Via Matrist. Nehezen vettünk búcsút a templomtól és egymástól.
Ez a hétvége nagyon jól ráhangolt bennünket a nagyböjti bűnbánatra, az erények gyakorlására és kegyelmekben gazdagodva térhettünk haza otthonainkba.

Eger, 2011. böjthava
H. Gömöri Rita ACR